JA slide show
Főoldal Szemletanács
A szemle programjáról a benevezett előadások megtekintése után szakmai csoport döntött, melynek tagjai:

GYEVI-BÍRÓ ESZTER
színházi nevelési koordinátor

Megtisztelő volt a felkérés, és örültem, hogy színházi nevelési koordinátorként bepillantást nyerhetek a mai gyermek- és ifjúsági előadásokat létrehozó színházak, társulatok munkájába.
És nem is csalódtam.
Az előadások többsége színházilag erős, a célzott korosztályt és annak színházi elvárásait ismerő, magas szakmai szinten megvalósított alkotás.
Sok időt, figyelmet és szeretetet emésztett fel a 100 előadás végigélése, a hangulatukba merítkezés és körülményeikről az információgyűjtés, melyek neveztek a 9. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlére.
100 előadásból 21 kiválasztása pedig nem egyszerű feladat. Én a magam részéről a következő kérdéseket tettem fel az előadások megtekintése után: Mennyire felelt meg a darab a célzott korosztály elvárásainak?
Érződik-e, hogy az alkotók ismerik az adott korcsoportot, amelynek az előadást szánták?
Mennyire teremt kapcsolatot a darab a nézőkkel?
És természetesen színházesztétikai szempontokat is igyekeztem figyelembe venni. De az első kérdések a legfontosabbak. Több előadáson érezhető volt: van napi kapcsolat a célzott korcsoporttal.
Ezek az alkotók tudják, csak úgy lehet hiteles és a korosztály problémáival vagy fantáziavilágával kapcsolatos előadást készíteni a gyerekeknek, ha ismerjük őket. Teremtsünk velük közvetlen kapcsolatot minél több alkalommal, tanítsanak ők is minket, legyen a kommunikáció kétirányú!
A végső döntések ezen irányelvek mentén születtek.
Gratulálok az alkotóknak, nagyszerű munkákat láthattam!


SZAKALL JUDIT
közművelődési szakértő

A szemlére benevezett előadásoknak nem csupán a mennyisége (100!) figyelemre méltó és örvendetes, hanem a műfaji színessége is lenyűgöző: szerepel köztük mesejáték, bábjáték, csecsemőszínház, TIE, zenés mű-népmese, beavató színház, interaktív zenés játék, operabeavató, afrikai mese bábokkal, hangszerekkel, interaktív táncismereti előadás, és még hosszan sorolhatnám a nevező társulatok által közölt jellemzőket.
A gazdagság, a színesség az előadások témáira is érvényes.
A szemlére beválogatott, valamint az ajánlólistán szereplő előadások más-más értéket képviselnek, de valamennyi izgalmas, tartalmas és fontos alkotás, érezhető rajtuk, hogy az alkotóknak igazi örömük telt a létrehozásukban!
Már listázom a fejemben, hogy hány embernek kell személyesen is felhívnom a figyelmét erre az októberi hétre a Marczibányin, hogy ha teheti, jöjjön el, mert nagyszerű élményben lesz része!
Csak az életkori ajánlásra figyeljenek!


KAPOSI LÁSZLÓ
rendező, drámatanár

Kereken száz gyerekeknek vagy fiataloknak készült előadásról gondolták úgy színházaink, hogy érdemes benevezni a szemlére – megmutatni legalább a válogatóknak.
Ez jóval több, mint két évvel korábban: persze, kerestük, hogy mi lehet az oka ennek a jelentős emelkedésnek.
Akár a bizalom jeleként is értelmezhető, hiszen nyilván megnézték a színházaink, hogy hová és kikhez adják be az előadásaikat.
Ezen jóleső gondolat mellett elképzelhető más is, az, hogy az egész a színházak helyzetéről szól: kellene valami visszajelzés, és általában nincs ilyen.
A szemle a maga bemutató jellegével pont erre alkalmas. Aki bejut, annak az előadásával foglalkoznak, elemzik, írnak róla – „díjazzák”, a szó teljesen köznapi értelmében is.
És aki nem jut be, annak is ad némi visszajelzést, hogy legalább az ajánlott előadások közé bekerült-e, vagy sem.
A válogatók nem heves viták közepette hoztak döntést. Külön-külön készült, de nagyon közeli listákat hoztunk a feltétlenül meghívandók körére.
Az ajánlott előadások jegyzéke már több egyeztetést igényelt.
Nagy öröm volt, hogy a válogatás során nem kaptunk „gyári szempontokat”, és magunknak sem kellett „öncenzúrával” készítenünk ilyeneket – ritka pillanat, szabadok lehettünk...